2015. december 04., péntek 00:00

Szeminárium 2015 - Crna Trava

A tavalyi táncszeminárium sikerén felbuzdulva úgy gondoltuk, idén is alávetjük magunkat a megpróbáltatásnak, és három nap alatt megpróbálunk megismerkedni egy új tájegység tánclépéseivel, amiből aztán jó eséllyel egy új koreográfia is összeállhat.  Ezúttal Crna Trava környéki táncokra esett a választásunk. Aki előveszi Szerbia térképét, és megkeresi rajta a „fekete fű” vidékét, az láthatja, hogy közel van a bolgár és a macedón határhoz, ami már rögtön sejteti a pergő ritmusokat és virtuóz tánclépéseket. Szép vállalás, mondta egy balkán táncokban jártas ismerős. Szeretjük a kihívásokat! - válaszoltam.

Hivatalosan megfogalmazva „a szeminárium célja a táncosok mozgáskultúrájának, erőnlétének fejlesztése, megismerkedés Szerbia különböző tájegységeinek táncaival, énekeivel. Ismerkedés a tájegységekhez kapcsolódó népviseletekkel, egyéb népi hagyományokkal”- ami igaz is, de a valóság az, hogy fanatikusan szeretünk táncolni, áhítjuk az újat, és mindehhez társul némi mazochizmus is. Mert közben azért nem egy résztvevő fejében megfordult, hogy kellett-e ez nekem, jó ez nekem? Hisz fáj mindenem, a fülemen veszem a levegőt, és talán az is, hogy feladom, és hazamegyek! Arról nem is beszélve, hogy otthon áll a házimunka, a gyerekek a nagyszülők idegeit cincálják, az otthon maradottaknak senki se főz ebédet, és a hétfőre ígért határidős munkát is vasárnap éjszaka kell befejezni.

De persze azért nem mentünk haza, és ebben nagy része volt Jovan Žikičnek, aki hallatlan türelemmel mutogatta a lépéseket, és hajtotta a táncosokat, hogy a végére összeálljon egy vállalható produkció. És persze köszönet jár a feleségének, Alexandrának is, aki segített az énekek megtanításában, és részletesen megmutatta, milyen a crna trava-i népviselet, hogyan kell feltenni a pojászt és a fejkendőt úgy, hogy ne essen le tánc közben. Mert persze a pihenőidőket sem töltöttük tétlenül, énekeltünk, előadást hallgattunk, ruhadarabokat nézegettünk, de olyan is volt, hogy aléltan hevert a társaság ebéd után a kalászi táncterem poros padlóján.

De miért is volt mégis jó nekünk? Ismét tanultunk újat, tudunk némi új színt vinni a nemzetiségi fesztiválok színpadaira, olyat fogunk táncolni, amit nagyon élvezünk, és nem utolsó sorban hadd idézzek egy, a hétvégi szemináriumi utáni levelezésből: „De aztán hétfőn határozottan szebbnek, fiatalabbnak érzem magam, mint péntek délelőtt voltam :) Mert megcsináltam, mert a mozgás, a társaság, a „kikapcsoltam a világot” érzése visszaadhatatlan…”

Köszönjük az oktatóknak, Jovánnak és Alexandrának a kiváló munkát; a budakalászi Faluháznak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a tükrös tánctermet, a Lenvirág együttesnek, hogy pénteken átengedte nekünk a helyet; a Faluház büféjének a lelkes és töretlen kiszolgálást, és hogy vasárnap is kinyitott a kedvünkért; a Kalász Pékségnek, hogy isteni kenyérlángost sütött nekünk szombaton,

és nem utolsó sorban

a Magyarországi  Szerb Kulturális és Dokumentációs Központnak és a Liptóvárosi Szerb Nemzetiségi Önkormányzatnak, hogy anyagilag támogatták a szemináriumunk megrendezését.

H.V.E.

Kapcsolódó elemek

  • Folk kocsma szerb zenével Budakalászon
  • Évzáró Mikulás táncház
    Kedves Rendszeresen járók és Nem rendszeresen járók!
    Kedves Kicsik és Nagyok!
    Kedves Barátaink, Ismerőseink, Támogatóink!
    Kedves Táncoslábúak!
     
    December 16-án próbálunk utoljára 2016-ban. Zárjuk le együtt az évet!
     
    Sok szeretettel meghívunk mindenkit, egy jó hangulatú, családias évzáró táncházra, melyet 19 órától az emeleti zöld szobában tartunk. Vendéglátás batyus alapon (házi sütik előnyben!), de a földszinti büfé is üzemel.
     
    A talpalávalót a Ruzmarin FolkeStars húzza.
     
    Üdvözlettel,
     
    Rozmaringosok
  • Hercegszántói ajándék hétvége

    Már tavasz óta tudtuk, hogy nyár végén utazunk, vár minket Hercegszántó, ahol jubileum lesz. Még pedig nem kevesebb, mint 30. születésnapját fogja ünnepelni egy vidám csapat, név szerint a Veseli Santovčani táncegyüttes.

    Hú, a felkérés megtisztelő, biztos grandiózus műsor lesz, ahogy ilyenkor szokás, a születésnapos szívét-lelkét kiteszi, összeállnak régiek és újak, színpadra kerül 30 év munkája. Erre bizony nekünk is készülni kell, akárhogy tombol a nyár, sokan még szabin. De a föld alól is előkerítünk még egy fiút, és színpadra tesszük az összes lányt, és magától értetődő, hogy segítünk, összeszedjük és visszük kölcsönbe is a népviseleteinket, az nem lehet, hogy az ünnepelt ne tündököljön. Mert megérdemli. És reggel kilenckor elindul a turnébusz, egyre több-és több a felszálló, gyűlnek a csomagok, libbennek a népviseletes zsákok, megciccen az első sör, persze az első benzinkútnál már táncolunk – kit érdekel a tűző nap – és hegedűszó mellett rágyújtunk az első nótára is. Vidáman érkezünk, Evica (a táncegyüttes vezetője) gondterhelt tekintettel, mégis kedvesen fogad, még beszédet is rittyent a tiszteletünkre, amit gombóccal a torkunkban hallgatunk, ezek után, hát persze, hogy a lelkünket is a színpadra tesszük ma este.  Na, de járjuk be azt a színpadot, merre van a közönség, hol a közepe, meddig ér a fiúsor vége, lukra vagy emberre, nyisd ki a szélét, így nem egyenes, hova áll a kiskör.

    Akkor nézzük meg a szállást, mert itt is alszunk, ki tudja meddig tart a buli, egyébként is, ha már itt vagyunk délen, nehogy már szabadkai piacolás nélkül menjünk haza. Migránsokat fürkésző tekintetű rendőrök sorfala közt érkezünk a vendégházhoz, a házinéni elmondhatatlanul kedves, no, ki-kivel alszik, és nézd már, nemcsak lovak, kecskék is vannak (meg galambok, disznók és simogatnivaló nyuszi is, de ez már csak másnap derül ki).  

    De máris indulunk vissza, izgatott táncosok mindenhol, lassan mi is elővesszük-felvesszük-körbetekerjük-felcsatoljuk és befonjuk-feltűzzük, bepúderezzük-kihúzzuk, egymáshoz igazítunk. Nem igaz, hogy kifogyott az egyenrúzs, milyen jó a fiúknak, nekik nem kell a cicoma, hiszen úgy szépek, ahogy vannak (különösen Gyula).  Meleg van, izzadunk és izgulunk. Nevetünk és fotózunk, és egy emberként szorítunk a szántói táncosoknak, mikor a lakodalmas menettel megnyitják a műsort. Felharsan a taps, és kezdetét veszi a maratoni műsor.  És megy minden, mint a karikacsapás, hála Istennek.  Mi is eltáncoljuk, becsülettel, hiszen ajándékba hoztuk a produkciókat. És egyszer csak ott állunk, virágcsokorral a kezünkben, és elfogódottan hallgatjuk a köszönő és köszöntő beszédeket. Valaki 30 évvel ezelőtt megálmodta, létrehozta, fenntartotta és működteti a mai napig is ezt a kis közösséget, ez minden elismerést megérdemel. Gratulálunk Kózics Evicának és a hercegszántói táncosoknak, és köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a napnak.

    Na, de utána fel lehetett lélegezni, kaptunk finom vacsorát, felköszöntöttük a születésnaposainkat (véletlenül akadt vagy hat), és indulhatott a buli! Alig vártuk, hogy a Babra a húrok közé csapjon, felemelő volt az érzés, mikor egyszerre száz torokból harsant fel a Bela Rada… Az est további részét fedje homály, de megtudtuk, hogy kell élőben közvetíteni a Facebookon, hogy a banán az fű, hogy mi az, amiről Csabi még katonakorában leszokott, hogy vizet inni veszélyes (mert az illető a teraszon felejti tőle a féltett hangszerét), hogy arról az ominózus eltűnt, ámde még időben megkerült fehérneműről ne is beszéljünk.

    Kialvatlanul, másnaposan, de boldogan ébredünk, kávé-kávé és kávé, van, akinek az irány haza, de a többség a Szabadka felé tartó buszra szállt, ahol mindent lehet kapni, ami szem-szájnak ingere. Tömött szatyrokat szorongatva ettük a pljeszkavicát, leöblítve egy kis Jelennel, ami a nagy melegben hű, de jól esett. Piac után belefért még az időbe Pácsér gyógyfürdője, ahol híg meggylevesre emlékeztető vízben áztattuk megfáradt porcikáinkat (kivéve Rudit, aki nem hozott fürdőnadrágot, mert megnézte az interneten, hogy büfé is van.) Méghozzá olyan büfé, ahol ízes magyar szóval kínálják a lángost.

    Ilyen élmények után nehéz hazaindulni, de muszáj volt.

    Köszönjük Veseli Santovčani a meghívást, még legalább 30 évet és sok-sok hasonló sikeres műsort kívánunk nektek, magunknak meg még sok-sok ilyen vidám turnét. Ámen.

     

  • 2016. június 12-én ismét Pilisi Kóstoló!
    Idén is megrendezésre kerül a budakalászi Faluház udvarán a kulináris és gasztronómiai fesztivál, amiből mi sem maradhatunk ki! Évről évre igyekszünk igazi balkáni hangulatot varázsolni a Rozmaring sátra köré, és ez idén sem lesz másként! Lesz pljeszkavica, amit „burger” formában szolgálunk fel, és mindenki maga ízesíti tetszés szerint: paradicsommal, káposztával, ajvárral, kajmakkal – vagy éppen ketchuppel és mustárral. 

    A tavalyi burek készítő mesterpáros Kosznovszki Tamás és Réthelyi Zsolt ismét a szemünk előtt gyúrja-nyújtja-tölti a burektésztát, amiből készül hagyományosan túrós és húsos, de idén meglepetés ízekkel is készülnek.

    Erre aztán jól fog csúszni a pivo (sör) és a rakija (pálinka)!

    A hangulat tetőfokán táncolni is fogunk, a sátor előtt és a színpadon is, melyhez a Ruzmarin FolkeStars húzza a talpalávalót. Kólólépésben a leghatékonyabb ledolgozni a bevitt kalóriamennyiséget!

    Kapunyitás 12:00-kor, színpadon a Ruzmarin táncosai 12:30-kor. Gyertek és töltsetek velünk egy kellemes délutánt!

     
     
     
  • Budakalásziak lettünk

    2015. év végéig a Csobánkai Értékőrző és Községszépítő Egyesület (CSÉKE) tagszervezetként működtünk. Nagyon hálásak vagyunk a CSÉKÉ-nek, hogy idáig fogta a kezünket, segítette, egyengette az utunkat, de 2016. január 1-től már önállóan folytatjuk a tevékenységünket. Saját lábra álltunk, és tánccsoportunk a Ruzmarin Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület keretein belül működik tovább. Az új egyesület székhelye Budakalász, próbáinknak a Kós Károly Művelődési Ház ad otthont.

    Tevékenységünket ugyanúgy folytatjuk, örömmel terelgetjük a szárnyát bontogató gyerekcsoportot, a felnőtt csoport új műsorral készül a tavaszi szezonra. Hagyományainkat sem hagyjuk el, lesz farsang és Iván napon koszorúfonás, és szeretnénk a rendszeres táncházakat is újra megrendezni, vendég zenészekkel, zenekarokkal. Nagy szeretettel várjuk Budakalászra a délszláv kultúra kedvelőit!

  • IV. Folk Fesztivál Budakalászon

    Szeretettel várunk mindenkit a budakalászi Faluházban 2015. november 7.-én (szombat) 19 órától a IV. Folk Fesztivál alkalmából.
    A BELÉPÉS INGYENES.

    Program:
    Prvi partizan Néptánccsoport - Szerbia (Užice)
    Đurđevak Néptánccsoport - Bosznia-Hercegovina (Kolaš)
    Anđeli Néptánccsport - Szerbia (Jelašnica)
    Bratsvo Néptánccsoport - Szerbia (Subotica)
    Rozmaring Néptánccsoport - Magyarország (Budakalász)
    Opanke Néptánccsoport - Magyarország (Pomáz)
    A tánccsoportok fellépése után TÁNCHÁZ.

    A promgram szervezői:
    Pest Megyei Szerb Önkormányzat
    Budakalászi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat
    Tabán Néptánccsoport

    A programot támogatja:
    Budakalász Önkormányzata
    Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ

  • Nyári programok 2015

    Hol találkozhattok velünk a nyáron?

    2015.07.11. - Bp., Uránia Filmszínház, fellépés orosz, belorusz és bolgár csapatokkal

    2015.07.18. - Balkán est és táncház - Bp., VI. kerület, Hunyadi tér

    2015.07.26. - Budakalászi búcsú (templomkert)

    2015.08.02. - Illés napi búcsú, Csobánka (templomkert)

    Utána egy kicsit szünetelünk, a csapat egy része Montenegróban, egy része más tájakon pihen, hogy szeptembertől újúlt erővel vágjunk neki a következő évadnak.

  • Igazi Balkán a Pilisi Kóstolón

    Igazi balkáni hangulatot varázsolunk június 7-én a budakalászi Faluház udvarára. Vagyis: nyársra húzunk egy malacot, táncolva kenegetjük sörrel és kólólépésben szolgáljuk fel!

  • Továbbképeztük magunkat

    A tánccsoport részéről hárman vettek részt a koreográfusok, tánccsoportvezetők részére szervezett két napos továbbképzésen Kraljevoban. Célunk, hogy ismét különlegességet, új színfoltot tudjunk hozni a nemzetiségi fesztiválok színpadaira, illetve reméljük, a táncházainkba is több résztvevőt tudunk majd bevonzani, ha új lépéseket tudunk mutatni. 

    A szemináriumon két tájegységről származó lépéseket lehetett elsajátítani, Sićevac és Dimitrovgrad környékéről. Ebből az első egy teljesen új, eddig még felfedezetlen terület. Az oktatók Zvezdan Djurić és Vujćin Ljubomir voltak. Nagy örömmel találkoztunk újra Vujćin Ljubomirral, akit gyerek korunk óta ismerünk a battonyai tánctáborokból, de több, mint 10 éve nem találkoztunk. Mi felnőttünk, de ő szerencsére nem változott.

    A szemináriumnak a KUD Riznica volt a házigazdája, akik nagyon kedvesek voltak, szívesen válaszoltak a kérdéseinkre, és nagyon ügyeltek rá, hogy mindenki meg legyen elégedve. A továbbképzésen kb. 35 fő vett részt Szerbia minden tájáról, illetve voltak még Boszniából és Koszovóból is. A két tanár felváltva mutogatta a lépéseket, hamar megtaláltuk az összhangot, és a munka nagy jókedvvel zajlott. A szünetekben lehetőség volt ismerkedni, tapasztalatot cserélni. De erre külön alkalom is volt, a vendéglátók zenés vacsorát rendeztek a résztvevők tiszteltére. Másnap az előző nap tanultak átismétlése után bemutatták a tájegységekre jellemző népviseleteket, részletes magyarázat kíséretében.

    Persze, ha már Szerbiába utaztunk, nem hagytuk ki, hogy útközben meglátogassuk a rokonokat, ismerősöket. Nem hagytuk ki a sorból Jován Žikičet, akivel a nyári koszovói tánctanulás óta is tartjuk a kapcsolatot, Belgrád szélén találkoztunk nemcsak vele, hanem pár LADA táncossal is, akiket augusztusban vendégül láttunk. Nagy örömmel idéztük együtt a nyári emlékeket. Megnéztük a Žičai kolostort Kraljevo mellett, ahol átadtuk a M.o.-ról küldött üdvözleteket annak az apácának, aki évekig Szentendrén teljesített szolgálatot. És persze nem hagytuk ki Novi Sad főterét, a szabadkai piacot, és a szerb ízeket sem. Nehéz szívvel léptük át a határt, egy kis darab a szívünkből mindig Szerbiában marad... Feltöltődtünk, és igyekszünk 100%-osan tovább adni, amit onnan hoztunk. És alig várjuk, hogy visszatérjünk. 

     

  • Fellépés a Kalász suli bálján

    Február 6-án a Kalász suli Szülők-nevelők bálja résztvevőit szórakoztattuk. Lendületes műsorunkkal megalapoztuk a hangulatot, majd táncházzal melegítettük be a táncolni vágyók lábait.  

bemutatjuk...

  • Táncpróba

    Minden hétfőn és pénteken este (19:30-21:30) tartjuk próbáinkat Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban (Faluház).

    Gyerekpróba: hétfőn 18:30-19:30-ig. Utánpótlás, felzárkóztatás: minden páratlan héten pénteken 18:30-19:30-ig.

    Minden táncos lábú érdeklődőt szeretettel várunk!

Go to top