2013. január 11., péntek 00:00

Valpovo

Címkék:

A Valpovo nevű koreográfiánkat táncegyüttesünk 2012-es horvátországi turnéjára tanultuk be. A baranyai sokácok hagyományait idéző kamaratáncot 3 pár táncolja.

Valpó (horvátul Valpovo, németül Walpowo vagy Walpach) kisváros Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. A magyar határtól 30 km-re Eszék felé, a Dráva jobb partja mentén húzódó síkságon fekszik. A 19. század végére a település egyre inkább városi külsőt nyert. 1910-ben 5739 lakosából 3604 horvát, 933 német, 770 magyar, 188 szerb volt. A település a délszláv háborúban is súlyos harcok színhelye volt. Ma mintegy 9000 lakosa van.

 

A sokácok (horvátul Ššokci, szerbül Шокци) horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein. Szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.
A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet (szerb, bosnyák, bolgár), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a horvát nyelv bizonyos változataihoz, mint a szerbhez. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a 19. század végétől kezdődően.

A sokácokhoz hasonlóan a bunyevácok is szinte kizárólag katolikus vallású délszláv népcsoport, ráadásul a sokácokkal ugyanazon vagy szomszédos tájegységen élnek (főként a Bácskában), és habár mindkét népcsoport egy része horvátnak vallja magát, különállóságuknak tudata a mai napig megmaradt. A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran katolikus rácok néven különböztették meg a hagyományosan ortodox keresztény vallású szerbektől (rácok). Szerbiában a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban jugoszlávnak vallotta magát. A Magyarországon és a Vajdaságban élő sokác-horvátok száma elérheti a 20 000-et.

Kapcsolódó elemek

  • Adony, Balkán Táncai Fesztivál No.2

    ... és akkor az Időjárásfelelős lenézett ránk és megkegyelmezett ...

     

    17-én szombaton úgy indultunk Csobánkáról, hogy felpróbáltuk az esőkabátokat a népviseletekre és eljártuk az esernyős, felhőűző táncunkat is.

    Azt nem tudjuk, hogy a szervezők gondos előkészületei miatt, vagy mert Csaba még ott fent is jól hallható, de mire Adonyba értünk, már napsütés fogadott.

  • Majális Csobánkán

    Serényen "dolgozva", két tánccal is ünnepeltük a munkát és a jó időt Csobánkán.

  • Repertoár

     

    Egy archaikus Pomázi, fenséges Bunyevác, vagy vérforraló Vlach, táncra csábító Leszkovác, magával ragadó Nis környéki tánc.

     

    Mindezeket tudjuk. Sőt még guggolni is ha kell...

Tovább a kategóriában: « Bunyevác Leskovac »

bemutatjuk...

  • Táncpróba

    Minden hétfőn és pénteken este (19:30-21:30) tartjuk próbáinkat Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban (Faluház).

    Gyerekpróba: hétfőn 18:30-19:30-ig. Utánpótlás, felzárkóztatás: minden páratlan héten pénteken 18:30-19:30-ig.

    Minden táncos lábú érdeklődőt szeretettel várunk!

Go to top