Balkán hangja

Szakítunk bevett szokásainkkal az utolsó falat bejglit követően rögvest felléptünk az előszilveszteri Balkán Hangján. Meglepetéssel készültünk: itt mutattuk be új, Koszovó vidékéről származó koregráfiánkat.

A szokásos élménybeszámoló helyett álljon itt inkább egy a fellépésről szóló nézői levél (rövidítve):

“Kedves Táncosok és Zenészek!

Ez a levelem kifejezetten nektek szól, akik tegnap bemutattátok a koszovói koreográfiát.

Még mindig laikusnak vélem magam balkáni táncok és zene terén, de vannak általános táncos dolgok, amikhez valaha nekem is volt közöm, másrészt pedig nézőként is sok táncos eseményen megfordultam. 

Szeretném megköszönni a tegnapi élményt nézőként, mert szórakoztatás mércével nézve a táncotok lekötötte a figyelmem: jó volt az arcotokat nézni. Tudom, hogy ilyenkor nagyon figyeltek, de hihetetlen, milyen sokat ad a mosolygós arcotok az előadáshoz. 

Továbbra is összehasonlíthatatlan az előzene a gépzenével és azt a véleményemet is tartom, hogy nem a hangszerek száma számít. Sok jó zenész is tud unalmas zenét csinálni: Iván tegnapi jó kedve mindenen átsütött és öröm volt látni, ahogy a zenészek össze-összemosolyogtak.

Köszönöm nektek ezt az előszilvesztert!”

Mi is nagyon jól éreztük magunkat, nemcsak fellépés alatt, hanem az azt követő táncházban is, köszönjük a meghívást!